Úszó Pingvin Magánóvoda

Margitsziget, alaptíva 1991
06-30 940-87-2706 1 450-42-25 Kaczander Ágnes

Lombhullás az óvodában

A szeptemberi tanévkezdés izgalmai, mára már lecsengőben vannak. Felújultak a régi barátságok, és kialakultak az újak. A kiscsoportosok lassanként beszokóban. Már csak időnként gördül, egy-egy könnycsepp a busznál, (a szülőnevelő manipulációs eszköztár aduásza)  és az is felszárad mire a gyerkőce átlépi az ovi küszöbét.

Az új év, mindenki számára hozott változást. Az újdonsült középsősök, immár hanyag lenézéssel,- és hangyányi irigységgel – tekintenek  kiscsoportos társaikra, a nagyok fejében, pedig most kezd körvonalazódni egy mind gyakrabban emlegetett, szörnyen titokzatosan borzasztóan izgalmas hely, az iskola.

A hierarchia kialakulóban. Az óvodai ranglétrán nem elég a karizma. Az első, és egyben döntő kérdés. –Te hány éves vagy?

És mint a katonai zubbonyon a csillagok száma, úgy számítanak itt is a fél, és negyedévek. A gyertyaszálak számának gyarapodásával nő a bölcsességbe vetett hit, és a tekintély.

A színekben tobzódó sziget, még egy utolsó szívdobbanásnyi idővel elbúcsúztatja tőlünk a nyarat, és minden kincsét, azoknak adja, akik igazán értékelik. A gyerekeknek. Rőt-arany falevelet, hamvas-barna gesztenyét, törni való mogyorót, selymes fényű, borzas kalapos makkokat.   És ezek a kincsek, a kreatív, berögződésektől, és konvencióktól mentes , apró kezű mesterek fantáziájában újjáteremtődnek. Színes lenyomatok, gesztenyebabák, és makk marcik formálódnak NEKTEK.

Az alábbiakat olvasta már?